Koreográfia készítő program online: 3 koreográfiáig ingyenes

Ezeknek az eszközöknek a lényege, hogy a formációk megtervezése „a papírról az alkalmazásba” kerüljön. A gyakorlatban a táncosokat egy virtuális színpadon helyezed el, és megnézed, hogyan mozdulnak át animálva egyik formációból a következőbe. Egyes applikációk, például a Choreographic, 3D nézetet is kínálnak, amelyben bármilyen szögből megnézheted a formációkat, valamint a formációk közötti végigpörgetést (scrubbing), hogy megtaláld minden táncos legjobb útvonalát.

A fejlesztők által kiemelt előny egyszerű: a koreográfiát nem kell fejben tartani, kiváltja a papíron tervezést, a térbeli megjelenítés segít megelőzni az ütközéseket, és könnyebb a formációkat átadni a csapatnak. A Choreographicban egyedileg beállíthatod a színpad méreteit (szélesség, mélység, oldalsó részek, hátsó színpad) a pontos elhelyezéshez, és formációnként jegyzeteket fűzhetsz hozzá.

Ezek a leírások megbízhatóan mutatják be, mit kínál az adott eszköz, a hatékonyságra vonatkozó ígéretek viszont maguktól a fejlesztőktől származnak, nem független vizsgálatokból: inkább felhasználási módnak érdemes tekinteni őket, mint bizonyítéknak. A kutatás oldaláról a ChoreoVis tudományos munka (Computer Graphics Forum, 2024), amelyet tánctanárokkal közösen fejlesztettek, vizuális megközelítést javasol a koreográfia megtervezéséhez és értékeléséhez: megjeleníti a pozíciókat, a tájolást, az útvonalakat, a pózokat, a színpad kihasználtságát és a megtett távolságokat.

Az első szempont a készülék, amelyen dolgozol. A Choreographic és az ArrangeUs elsősorban iPhone-ra, iPadre és Androidra készült applikáció. Az ArrangeUs újabb Macre (Apple M1 vagy újabb chip) is telepíthető; Windowson a fejlesztője Android-emulátort javasol, amíg el nem készül a webes változat. A Choreoto böngészőben fut, és Android-applikációja is elérhető (az iPhone-os változatnál ez áll: „hamarosan elérhető”). A Stancz számítógépen böngészőben nyílik meg, és iPhone-, iPad- és Android-applikációként is létezik, ugyanazzal a fiókkal.

A legtöbbször telepített a Choreographic (több mint 100 000 letöltés és 1102 vélemény a Google Playen) és az ArrangeUs (4486 értékelés az amerikai App Store-ban, 242 a franciában). A Stancz újabb, ezért egyelőre nagyon kevés értékelése van. Az adatokat 2026. október 21-én gyűjtöttük az áruházi adatlapokról.

Mindegyiknek megvannak az erősségei. A Choreographicban többen is dolgozhatnak valós időben, és pontosan beállíthatók a színpad méretei. Az ArrangeUs fizetés nélkül exportálja PDF-be a formációkat. A Choreoto a Pro csomagjában mozgásrögzítést kínál, és legfeljebb 100 táncost kezel (az ingyenes csomagban 5 táncost). A Stancz a zenére animálja az átmeneteket, 2D-ben, 3D-ben és a nézőtérről is megmutatja a színpadot, 19 kész formációsablont kínál, amelyek a táncosok számához igazodnak, és koreográfiánként legfeljebb 500 táncost kezel. A Stancz ugyanakkor nem exportál PDF-be, és nem teszi lehetővé, hogy egyszerre többen szerkesszenek.

Összefoglalva: ha telefonon készülsz, és nagy felhasználói közösséget szeretnél, a Choreographic vagy az ArrangeUs; ha ingyenes PDF-et osztanál ki, az ArrangeUs; ha számítógépen és telefonon is ugyanazzal a fiókkal dolgoznál, és a nézőtérről is látni szeretnéd az előadást, a Stancz. A részletes összehasonlítás a forrásokkal együtt a Stancz Összehasonlítások oldalán található.

A „letölthető” koreográfiaprogramot az App Store-ból vagy a Google Playről telepíted telefonra vagy táblagépre; az „online” program számítógépen, böngészőben nyílik meg, semmit sem kell telepíteni, így a Windows kérdése is megoldódik. Az előbbi elkísér a próbaterembe, az utóbbi nagy képernyőt és billentyűzetet ad a tervezéshez. Ha csak annyi a cél, hogy elhelyezd a táncosokat a színpadon, és egymás után fűzd a helyeiket, egy applikáció a táncosok elhelyezéséhez is elég, online és telefonon egyaránt.

A Stancz mindkettőt tudja, ugyanazzal a fiókkal: van online változata a böngészőben, és van iPhone-, iPad- és Android-applikációja, amely az App Store-ból és a Google Playről tölthető le. Az ingyenes csomag legfeljebb 3 koreográfiát enged, koreográfiánként 4 formációval, a teljes szerkesztővel: 2D, 3D, nézőtéri nézet, zene és 19 kész formációsablon. Az is ingyenes, ha meghívod a táncosaidat, hogy megnézzenek egy koreográfiát; ha viszont valakinek szerkesztési jogot adnál, ahhoz Pro előfizetés kell.

Ha inkább „táncprogramot” keresel egy tánciskola beiratkozásainak, órabeosztásának és számlázásának kezelésére, az egy másik típusú eszköz; erről a tánciskolai program útmutatója szól. Egy koreográfiaprogram csak a színpaddal foglalkozik: a helyekkel, a formációkkal, az átmenetekkel és a zenével.

Egy formáció csak akkor ér valamit, ha a megfelelő pillanatban áll össze. Ezért építik be ezek az eszközök a zenét: importálod és megvágod a számot, majd a hullámforma (waveform) alapján igazítod a váltásokat a tempóhoz. A Choreographicban az egyes formációk és átmenetek hossza is állítható, így pontosan látod, mennyi idejük van a táncosoknak a helyváltoztatásra.

Az időzítés ilyen finomhangolása hozza közel a képernyős tervezést a próbaterem valóságához. Ha látod az útvonalat és annak hosszát, előre kiszúrhatod a túl rövid átmenetet vagy a kockázatos keresztezést, ahelyett hogy a próbán derülne ki. A zene beépítése egyébként nem csak a tánc sajátja: egy olyan eszköz, mint a Chart Master, marching bandeknek, tánccsapatoknak, ünnepségekhez és színházi produkciókhoz is készül.

Nem minden applikáció kezeli egyformán a zenét. Az ArrangeUs a „Music Mode” funkciót a Premium csomagjához köti. A Choreoto már az ingyenes csomagjában is tartalmazza a zene importálását és a tempót segítő funkciót. A Choreographic importálja és megvágja a számot, hullámformával. A Stancznál a zene az ingyenes csomag része (3 koreográfia, koreográfiánként 4 formáció): az átmenetek a számra animálódnak, és ugyanazt a színpadot 2D-ben, 3D-ben és a nézőtérről (Nézőtéri nézet) is megnézheted. Az adatokat 2026. október 21-én gyűjtöttük az egyes fejlesztők oldaláról.

A jó elhelyezéshez ismerni kell a színpad szókincsét. Négy fő iránya van: a színpad eleje (előszínpad) a közönség felőli rész; a színpad hátsó része a hátsó fal felé esik, az elejével szemben. A nézőtérről nézve a jobb oldal neve a francia színházban côté cour, a bal oldalé côté jardin. A klasszikus francia emlékeztető: a színpadon, a közönség felé fordulva a „Cour” a „Cœur” (szív) oldalán van, vagyis a táncos bal keze felől.

Minden zónának megvan a vizuális súlya. A közép vonzza leginkább a figyelmet: ide szívesen kerülnek a szólisták. Az előszínpad, közel a közönséghez, az intim vagy érzelmes részekhez illik; ha táncosokat a takarásba vagy a színpad hátsó részébe helyezel, az titokzatos hatást kelt; az oldalak viszonylag gyenge zónák, de érdemes kihasználni őket a látvány változatossága kedvéért. A mélységhez a színpad átlói mozgás érzetét keltik, érdekesebb vonalakat rajzolnak, és csökkentik annak kockázatát, hogy a táncosok eltakarják egymást.

Végül a csoportban való jó elhelyezkedéshez előre kell érezni a ritmust és a teret, a többiek mozdulataira figyelve, ahogy a tánccal foglalkozó források is emlékeztetnek rá: „ha a többiek mozdulataira összpontosítunk, előre látjuk, milyen ritmusra és mekkora térre van szükségünk”. Nagyon nagy létszámnál a térközök korlátai néha kreatív megoldásokat szülnek: egy koreográfus, akinek 145 táncost kellett elhelyeznie, néhányukat a színpad előtt, a nézőtér padlószintjén helyezte el, és így szokatlan szintváltásokat hozott létre.

Az elhelyezésen túl a kompozíciós eljárások keltik életre a formációkat. Időbeli oldalról (a francia oktatási minisztérium, az Éducation nationale egyik hivatalos anyaga szerint) unisonóban minden táncos ugyanazt csinálja ugyanabban az időben; kánonban mindenki ugyanazt csinálja, de nem egyszerre, hanem eltolással; a be- és kivonulások kaszkádszerűen, dominóhatással is történhetnek. Egy frázis változatlan ismétlése kapaszkodót ad a táncosoknak, a közönségnek pedig egy ismerős világ örömét, ami a helyek és az átmenetek megjegyzését is segíti.

Térbeli oldalról a táncosokat rendezetten (kör, négyzet, oszlop, sor) vagy szabadon (szétszórva, véletlenszerű csoportokban) helyezheted el, különböző pontokon léptetheted be és ki őket, és végiggondolhatod, hogyan használod a teret: felosztod-e a színpadot, hány és milyen alakú térrészt hozol létre, egymásba nyúlnak-e ezek a terek, és használsz-e tárgyakat vagy más ihlető elemeket. A tájolás is számít: tükörben a táncosok egyszerre fordulnak egymással szembe, párhuzamosan ugyanabba az irányba haladnak, a párbeszédes formában pedig két táncos vagy csoport kérdés-felelet módjára váltakozik, szemből, oldalról vagy háttal a közönségnek.

Ezek az elvek a színpadi táncon túl is érvényesek. A cheerleadingben egy stunt három szerepre épül: a base-ek tartják, emelik és egyensúlyban tartják a flyert; a flyer a magasban hajt végre ugrásokat, csavarokat és dobásokat; a spotter pedig elöl vagy hátul felel a biztonságért a dobásoknál és az elkapásoknál. A szövetségi szabályzatok szigorúan keretek közé szorítják ezeket az elemeket: például az FFSU/FFFA 2024-2025-ös szabályzata (francia egyetemi környezet) a prep szint fölött minden flyerhez egy spottert ír elő. Mivel ezek a szabályok szezonról szezonra és szintenként változnak, mindig a hatályos szabályzatot vedd alapul.